A CIB Bank és a Vállalkozói Blog közös sorozatában négy izgalmas magyar KKV fejlődését követhetjük nyomon - ebben az epizódban a közösségi médiával kapcsolatos tapasztalataikat beszéljük át, szakértői segítséggel. Vajon segít az üzlet előremenetelében, hogy ha jelen vagyunk a közösségi térben?
A Vállalkozói Blogon számos útmutatót, ötletet és javaslatot posztoltunk már nektek arról, hogyan tudja egy kisvállalkozás optimálisan kihasználni a közösségi médiában rejlő marketing és e-commerce lehetőségeket.
De a gyakorlatban minden sokkal izgalmasabb!
Ezért arra gondoltunk, hogy a #kkvsztori címke alatt található sorozatunk főszereplőit, a rendszeres olvasóink által már jól ismert négy, izgalmas magyar vállalkozást kérdezzük meg arról, ők hogyan boldogulnak ezekkel a felületekkel, milyen megoldásokat alkalmaznak, és mi okoz nehézséget számukra?
A cégvezetők által elmondottakra pedig rögtön adunk is egy professzionális választ Tokodi Gergely, a DDB kreatív ügynökség munkatársának segítségével.
Az alapok: Mire kell figyelnünk a közösségi médiajelenlétünk tervezésekor?
Az alábbi négy lépéssel érdemes kezdened, ha szeretnéd komolyabban venni vállalkozásod Facebook jelenlétét:
1. Erőforrások
Ki fogja végezni a munkát? Mennyi időt tervezel rászánni? Mennyi pénzt vagy hajlandó elkölteni rá?
2. Célok
Mi a magadnak megfogalmazott elsődleges célod? Márkaismertség- növelés? Weboldalad látogatottságának növelése? E-mail címek gyűjtése? Hogyan tudod mérni a sikert, mivel leszel elégedett?
3. Célcsoport elérése
A Facebookon ezzel az eszközzel gyorsan rákereshetsz a téged leginkább érdeklő demográfiájú (nem, kor, lokáció) felhasználókra.
4. Tartalomtervezés
Gondold át előre, hogyan, miről tudsz folyamatosan releváns, érdekes, informatív és figyelemfelkeltő, megosztásra serkentő posztokat kitenni - olyanokat, amelyekkel segíted a követőidet, de a márkád értékét is erősítik!
Mentes
Sok magyar kisvállalkozáshoz hasonlóan, a Mentes is elsősorban Facebookon és Instagramon aktív.
Az ügyvezető, Oltványi Zsolt megfogalmazásával élve, “építő jellegű” posztokat írnak a Facebook oldalukra, azaz mivel a márka egy különleges szegmenssel foglalkozik, ezért az ezzel a tematikával kapcsolatos informatív dolgokat osztanak meg, egyfajta szaktanácsadói és baráti hangnemben.
A Mentes ezzel a mindenmentes édességek szakértőjeként pozícionálja magát, és maga is tudást, információt nyújt a saját közönségének, akik eleve motiváltak ennek a tudásnak a megszerzésében. Különösen azok, akik ételérzékenyek, hiszen ez a Mentes termékeit nem érintő fogyasztói döntésekben is fontos és releváns tényező a számukra.
“Olyasmikről írunk, hogy mire jók a superfoodok, vagy, hogy miért egyél goji bogyót. Nekünk kifejezetten női célcsoportunk van, pontosabban elsősorban a nőkre célzunk. Olyanokra, akik az egészségtudatos életmódra nyitottak, és a pénztárcájuk is engedi ezt, mivel ezek a termékek közép-felsőkategóriás árszínvonalúak sajnos. A Facebookon 13 000 követőnk van, akiknek a 95 százaléka nő, többségük a 25-34-es korosztályból kerül ki, Budapestről és Pest megyéből, mostanában jönnek fel a nagyvárosok.”
Zsoltot a legkevésbé sem zavarja, hogy ilyen egyoldalú az érdeklődés a Mentes iránt:
“Én magam sosem szerettem amikor egy ügyfél azt válaszolja a kérdésre, ki a célcsoportod, hogy: mindenki. Na, az fog sokba kerülni! Nálunk a csomagolás is csajos, a termék sem véletlenül nem pacalos-kolbászos, és hát jellemzően nem a férfiak azok, akik választják az ilyen élelmiszereket - ha csak nincsen saját érzékenységük - tapasztalataim szerint.”
Az Instagramon a szöveg méginkább háttérbe szorul, ezért itt egy vizuálisabb és dinamikusabb irányba terelik a kommunikációt:
“Itt inkább a kulisszák mögé próbáljuk bejuttatni a kedves követőket. Flasheket használunk (ezek pár másodperces videók), az embereknek most erre van igénye.”
A cég közösségi felületei Zsolt irányításával működnek, hiszen jómaga is marketinges irányból jön, de a közeljövőben igyekszik kiszervezni ezt a feladatot is.
“A másik cégem online marketinggel foglalkozik, szóval nem idegen ez a terület a számomra, de most elkezdtünk együtt dolgozni egy hölggyel, aki a marketing-kommunikációnkat fogja optimalizálni.”
Azonban ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi keretek között maradna a digitális kommunikációjuk, éppen ellenkezőleg:
“A céljaink között az szerepel, hogy aktívabban szeretnénk blogolni. Jelenleg az a piaci trend hogy ezek a hirdetéses dolgok kevésbé működnek, már túl sok marketingtámadás éri az emberek agyát, nem lehet hatékonyan kommunikálni a vegyél kettőt, kapsz hármat jellegű megoldásokkal. Most már inkább el kell magyarázni, mire jó a tápiókaliszt. Egy szaktanácsadói szerepkört is betöltesz az életükben, nem csak azt akarod, hogy vásároljanak többet tőled.”
De mennyire éri meg ezzel foglalkozni? A Mentes egy cukrászüzem, nem értékesít direktben, így egyelőre számukra a márka ismertségének növelése érdekes, nem az eladások támogatása:
“Még nem mérjük a digitális kommunikációnk hatékonyságát, mert ugye b2c jellegű aktivitásunk még nincsen, hiszen nincs webshopunk, így nehéz lenne kimutatni a konverziókat.”
Talán ezért is elégednek meg a közösségi csatornákkal, és nem igazán költenek online marketingre:
“Számunkra a fókusz a Facebook - Instagram hirdetéseken van, az AdWords érzésem szerint már túl drága nekünk.”
Tokodi Gergely tippjei:
- A Mentes okosan integrálja és diverzifikálja kommunikációját a Facebook és az Instagram között.
- Instagramon naponta többször is posztolhatunk, és jó eszköz az Insta Stories: ezzel egyszerűen kötegelhetjük egy összefüggő történetbe a képeinket és videóinkat, így nem kell sok különböző képben kitenni a “sztorit”.
- Érdemes visszakövetni az aktív követőinket, és megszólítani őket.
- Ha már ennyire egyértelműen női a közönség, akkor érdemes előnyben részesíteni a célcsoport által leggyakrabban használt hashtageket.
Asztalka
“Elfoglaltak vagyunk de muszáj foglalkozni vele. Nem lehet figyelmen kívül hagyni.”
Az Asztalka Cukrászda a Tabán egyik legizgalmasabb helye, de egyben felkapott cukrászműhely is, amely szezonban, hétvégente akár több esküvőre is szállít tortákat, süteményeket, és számos külső partnerük is igényli termékeiket.
Ez a különleges márka olyan közösségi médiamegoldásokat kíván, melyek a helyi szintre, a fizikai boltra éppúgy koncentrálnak, mint a tágabb értelemben vett Asztalka brandre. Ezt az egyensúlyozást Lelkes Virág cégvezető-tulajdonos szerint így próbálják érvényesíteni:
“Hagyományos médiamegjelenéseink is rendszeresen vannak, egy kereskedelmi televízió műsorának anyák napi epizódjába is mi adtuk a tortát. Ezzel kapcsolatban kérdezték már tőlem, hogy miért kellene országos médiamegjelenés az Asztalkának, hiszen így is szeretik. Szerintem ebben a helyzetben még inkább szükséges mert így tudunk bentmaradni a köztudatban és a már meglévő rendszeres vendégeink számára is visszacsatolást nyújt ez. A saját Facebook oldalunkon napi szinten posztolunk, hogy mozgásban tartsuk a követőinket, illetve bekapcsolódunk olyan online közösségi programokba mint pl. a Budapest 100. Ilyenkor a résztvevőkkel egymást is linkeljük: ez most hétvégén rengeteg új érdeklődőt hozott, olyanokat, akik még nem jártak nálunk.”
Az Asztalka csapata maroknyi, hasonlóan sok más kisvállalkozáshoz. Nehéz megtalálni az időt a közösségi médiára, miközben ez egy kényes műfaj - szinte egész embert kíván. A kérdés, hogy kitermeli -e azt a munkaerő igényt, amivel jár az online felületek megfelelő menedzsmentje? Ez minden hasonló cég esetében állandó idő zsonglőrködéssel jár.
“Nekünk napi 10-12 tortamegrendelésünk van hétvégére, az esküvőkön és a bolti forgalmon kívül. A normális az lenne, ha rendszeres időpontokban tudnánk egyeztetni a social média aktivitásunkat - de nem tudok kiemelni egy embert, akivel külön egyeztetem ezt, hiszen mindenki többféle feladatot lát el, és mert a terveket gyakran felülírják az aktuális történések. Május 1-én itt a Tabánban koncertek voltak, amire külön készülnünk kellett, amellett, hogy két esküvőnk is volt azon a hétvégén. Ilyenkor a háttérmunkálatokra kell koncentrálnunk, a Facebookon egyszerűen csak dokumentáljuk azt, ami éppen történik velünk.“
Az Asztalka iránti érdeklődés fokozódik, ezért az oldalukon az aktivitás organikusan emelkedni tud - ebben segítenek a keresztpromóciók, partneri együttműködések is:
“A Facebook posztjainkat az olvassa, akit mi igazán érdeklünk, ez a kör folyamatosan bővül a megosztások révén. Amikor megjelenik rólunk egy cikk, akkor azt a süteményt keresik, ami abban van - érezhető utána, ahogy meglódul az érdeklődés, online és offline is. Ahová pedig beszállítunk, ott külön szoktuk kérni, hogy megjelenhessünk az ő közösségi felületeiken is. Az, hogy az Asztalka süteményeit meg lehet ott találni, eleve növeli az érdeklődést, illetve a mi oldalunk is megjelenik a posztban tagelve. És mi is linkeljük az új megjelenésünk helyszínének Facebook oldalát a saját oldalunkon.”
Tokodi Gergely tippjei:
- a Facebook posztolás tudatos tervezése a későbbiekben időt spórolhat meg.
- ehhez azonban kell egy “tartalmi struktúra”, gyakorlatilag egy történet, ami keretet ad a posztok sorának, és egy egységes vizuális világ, ami minden platformon visszaköszön.
- A Facebookon kétféle hirdetési kampánycél is hasznos lehet az Asztalkának: a márkaismertség erősítése, és a helyi, lokáció alapú hirdetések támogatni tudják kettős marketingcéljukat.
Navalla
“Azért használjuk, mert mindenki használja... illetve itt egy kicsit más közönség érhető el, mint AdWordsön. Lehet célzottabb reklámokat csinálni.”
Németh Viktor, a Navalla vezetője korábban már bemutatta nekünk, hogyan alapozta meg jövőjét a cég kizárólag internetes kereskedelemmel, akkor, amikor ez még nem volt megszokott ötlet. Az évek során komoly tapasztalatot szereztek abban, hogyan lehet online elérni az érdeklődőket, mindezt úgy, hogy Európa számos országából importálnak és ugyanígy szállítanak is - a kontinensen már mindenhonnan rendeltek tőlük lámpát. De hogyan lehet a közösségi médiában sikeresen kommunikálni úgy, hogy tucatnyi ország lakóihoz kell egyszerre szólnunk? A cég számára ez még megoldandó feladat:
“Jelenleg leginkább a központi anyagainkat fordítjuk le és posztoljuk ki a különböző országok aloldalaira - jelenleg minden célországra van egy-egy külön oldalunk. Például ha valamelyik gyártónknak van egy nagyobb akciója, akkor azt minden ország Facebook oldalán megosztjuk. Alkalmanként angolul - ha fordítóinknak éppen nincs kapacitása - szóval még nem járunk annyira élen ebben a témában, tanuljuk még. Nem is költünk rá, nem foglalkozunk vele annyit, amennyit talán lehetne. Jelenleg Facebookon inkább a hype megy, az igazán látványos lámpákat mutatjuk be, főleg, ha van rájuk aktuális kedvezmény. Az akciókat mindig posztoljuk, általában egy képpel. Önmagában szöveget szinte nem is teszünk ki, szerintem az emberek már szinte nem is olvasnak el 1-2 mondatnál többet, ha marketingről van szó. “
Felmerül a kérdés, hogyan tudja egy lámpabolt aktivizálni a követőit. Németh tisztában van a kihívásokkal, de némi kreativitással messzire lehet jutni:
“Bizonyos szempontból számunkra nehezebben targetálható a közönség, mint az AdWordsön, hiszen Facebookra más célból mennek az emberek, mint a Google keresőjére. Persze a lámpa az nem egy "életstílus" termék, amihez heti szinten tudsz kötődni, hiszen nagyjából akkor veszel lámpát, ha új lakásba költözöl. A nyereményjátékkal az volt a gond, hogy azok leginkább nyereményvadászokat vonzottak az oldalra. De volt olyan versenyünk, hogy küldj be a legrondább lámpádról egy fotót, és a legcsúnyábbat kicseréljük egy újra. Olyan borzalmas lámpák jöttek, el nem tudod képzelni, hogy emberek mivel világítanak! Szóval volt ilyen is, és az azért elég virális kampánynak bizonyult…”
A Navalla jelenleg egy átalakulási folyamatban van, hiszen egységesítik a nemzetközi márkaoldalaikat és ezek webcímeit. A cégvezetők tudják, hogy most lenne érdemes újragondolni a digitális marketinget is:
“Próbálkoztunk videóval is, szóval szerepel a terveink között, hogy aktívabban foglalkozzunk a tartalomgyártással és közösségi médiával, csak egyéb teendőink között ez általában háttérbe szorul. A videóra például igen komoly energiát kell szánni, hogy nézzék is a csatornádat, főleg, hogy lámpákról van szó. Azért az nem egy sminkelési útmutató, amit megnéznek lányok ezrei. De ettől még a mi profilunkban is lennének érdekes dolgok persze. Lehetne kiemelni az ilyen témáinkat, de idő és pénz kellene hozzá, és vagy bejön vagy nem - mint általában a marketing nagy része.”
Tokodi Gergely tippjei:
- a klasszikus hármasságra érdemes odafigyelni: üzenet-vizuál-szöveg, hiszen egyre integráltabb tartalmakat várnak el a felhasználók a Facebook oldalon - egy kép már nem elegendő
- úgy tűnik, a mostani időszak jó alkalom lenne a Navalla számára a Facebook oldalaikat egyetlen központi Navalla márkaoldallá integrálni, mert így az európai szintű jelenlét és érdeklődés egyszerre egy központi csatorna felé fordulhatna
- a posztolás megoldható úgy, hogy vannak “globális”, mindenkinek szánt posztjaik angolul, ez minden világmárkánál elfogadott módszer - de minden egyes országot meg lehet szólítani a maga nyelvén is, ehhez csak külön targetálni kell, hogy az adott nyelven íródott Facebook posztot csak az lássa, akinek olyan nyelvre van állítva a Facebookja vagy az adott országban él
- a Facebook sok lehetőséget kínál az olyan, robusztus webshoppal rendelkező cégeknek, mint a Navalla, ilyenek például a dynamic product catalogue, a Facebook collections, és a retargeting megoldások
FeelFlux
A gyakorlatilag kétszemélyes startup terméke egyszerre nagyon izgalmas, ugyanakkor nehéz lehet fenntartani az érdeklődést a közösségi médiában. A Feel Fluxos fiúk, Somlyó Tamás és Lányi Ádám, rájöttek, hogy az ő különlegességüknek csak az egyik fele a termék - a történet maga éppolyan érdekes lehet:
“Általában nem szerepelünk a képeken, de beszéltünk róla, hogy lehet, hogy jó lenne. Mivel egy kis cég vagyunk, és nem 72-en dolgozunk Kínában, hanem két, még nem olyan öreg, egyetemen nemrég végzett arc csinálja az egészet Budapesten, lehet, hogy ez jó alapot adna ahhoz, hogy kicsit személyesebbre vegyük a hangot. A termékek mögötti sztorikat mindig imádják az emberek: ha úgy adod oda, hogy “tessék, játék”, vagy úgy, hogy “nézd, ezt a játékot két magyar fiú találta ki még az egyetemen”, és mellé teszel még valamilyen történetet, akkor egészen más lesz az egész fogadtatása.”
A dolgos hétköznapok dokumentálását leginkább Instagramon végzik:
“Megpróbáltunk bevett growth hacking módszerekkel minél több követőt gyűjteni, sikerült is eljutnunk 11 ezerig, ami igazából egy elég jó szám… mostanában meg kissé elhanyagoljuk az egészet. De éppen most változtatunk ezen: szeretnénk ezt jobban csinálni, állandóbban, változatosan, folyamatosan frissítve közölni újabb információkat magunkról, egy konzisztensebb social media csatornát kialakítva. Az Instagram szerintünk egy kevésbé személyes csatorna, olyan értelemben, hogy itt szívesebben, könnyebben bekövetnek az emberek olyan dolgokat, amelyek csak közepesen érdeklik őket, szemben azzal, amikor Facebookon lájkolják az oldalt. Továbbá ez egy jó felület arra, hogy a kevésbé kitalált dolgokat is egyszerűen csak kitedd. Szerintem például egy szimpla fotó önmagában Facebookra kevés, az Instára való. Most elég ad hoc módon posztolunk, például ha meglátunk valami szépet itt a műhelyben, akkor kiteszünk róla egy képet. Jelenleg főleg behind the scenes fotókat teszünk ki a raktározás, összeállítás, logisztika területéről, illetve vannak nyereményjátékok. Több image képet, hangulatfotót szeretnénk majd, de ezekhez sok profi fotó szükséges.”
A Facebook számukra egy keret, amiben a történet fontosabb állomásait rögzítik: “Teaser jellegű posztokkal indultunk, elsőként az ismerőseinket hívtuk meg az oldalra, és ezekkel próbáltuk az érdeklődést felkelteni, amikor még nem is lehetett pontosan tudni, hogy mi is lesz a Flux. Aztán a nagyobb mérföldkövekről, például az első IndieGogós rendelések elküldéséről mindig beszámoltunk.”
Nehéz megtalálni a munkahétben azt az időt, amikor koncentráltan a digitális marketinggel foglalkozik a cégvezető. Mivel a Feel Fluxnál sokszor többek között a csomagolás, postázás, könyvelés, ügyfélszolgálat teendői is Ádám és Tamás között oszlanak meg, a startup számára egyfajta kontrollált káoszban kell minőségi kommunikációt nyújtani - talán ezért is van, hogy a monetizálással, a fizetett marketinges erőfeszítések mérésével még nem tudnak érdemben foglalkozni:
“Leginkább Tomi foglalkozik ezzel a témával. Ezen változtatni tervezünk most, az új gyakornokunk egyik feladata lesz e csatornák működtetése. AdWordsön próbálkoztunk célcsoportok targetálásával, de nem értünk el vele olyan eredményt, ami igazolta volna azt, hogy érdemes ezzel üzemszerűen foglalkozunk - nagyjából annyit tudott a kampány, hogy bevételben visszahozta a költségeit. Facebook hirdetésekkel is hasonlók voltak a tapasztalataink. Persze ezek 2-3 hetes kísérletek voltak, lehet, hogy ha többet dolgozunk vele, akkor tudnánk haladni. Ezzel szemben az organikus megjelenéseink viszont nagyon komoly hullámokat tudnak verni. Ezért számunkra továbbra is érdemesebbnek tűnik az energiát arra összpontosítani, hogy újságírók érdeklődését felkeltsük, hiszen maga a megjelenés számunkra ilyenkor ingyenes, és mindig megugrik az online forgalom ezek hatására.”
Tokodi Gergely tippjei:
- mivel elsősorban az USA és Nyugat-Európa a FeelFlux célterületei, ezért érdemes lenne kísérletezniük a Snapchattel is, de a Facebook - Instagram kombó jó alapot adhat számukra.
- rendkívül jó eszköz lenne a számukra a Facebook Shop az eladások támogatására és a portfólió bemutatására.
- a termék természettudományos vonatkozásait izgalmasan be lehetne mutatni informatív posztok formájában.
A sorozat korábbi részeiben a vállalatok csapatépítési, pénzügyi és mindennapi munkaszervezési kérdéseit vizsgáltuk meg.
